2013. október 21., hétfő

A végleges mellény

Ezzel meg annyit szerencsétlenkedtem, hogy a végén elfelejtettem bemutatni a végleges verziót. A kis páncélmellény a mosás után stadion-méreteket öltött, én meg már szedelőzködtem, hogy akkor talán mennék is a Dunának, mer' olyan nincs, hogy ez a vacak kizárólag csak kicsi meg nagy bír lenni, és akkor meg minek dolgoztam vele hónapokig. (OK, az az én egyéni problémám, hogy lassan kötök.)
Aztán egyszer csak a cucc száradni kezdett, és ennek során elérte (és megtartotta) a tökéletes köztes méretet és puhaságot.
Most akkor szeretem!!!


A szoknyám meg általában pont olyan gyűrött, nemröhög, azon szoktam ülni meglepő módon :-)

2 megjegyzés: