2016. december 31., szombat

Összefoglaló - 2016

Előfordulhat,hogy a minilány nyúlsapkáját befejezem ma még, de pl. Daninak a szarvasosat már biztos nem, szóval itt az ideje a szokásos éves összesítésnek.
Kötős-horgolós fogadalmat jól tettem, hogy nem tettem, az csak idegesített volna.

Örömmel láttam, hogy a kendőlétszám-stopot MAJDNEM sikerült betartanom, csak kettő készült, egy kötött, meg egy horgolt; ami sajnos rosszabb ennél, hogy mind a kettő itthon maradt, és a saját készletet növeli. Pedig mondjuk szépek, csak tényleg lehetetlen annyit hordani, mint amennyi van.

Amin meglepődtem, hogy Dani idén - a powerbank tokját leszámítva - nem kapott semmit, bár megpróbálkoztam neki egy sapkával, amit ugye eddig kétszer lebontottam, cserébe viszont egyszer se fejeztem még be.

Huszonhárom elkészült darabot listáztam, ez valójában huszonöt, de akárhogy keresek, momentán nem találok képet a kézen kötött bazivastag sapka-nyakmelegítő-szettről, meg egy pár rózsaszín minizokniról, pedig mindkettőről van. Tizenhatan (illetve tizenheten) készültek másnak, és kerültek el a háztól, ez se rossz arány.

Azzal nem vagyok teljesen elégedett, hogy MEKKORA darabok készültek, mert ezek tulajdonképpen már megint majdnem mind csak kiegészítők, és nem igaz, hogy egy év alatt egy nyomorult kardigánon kívül semmi értelmes ruhadarabot nem vagyok képes megkötni, tehát sebességben és kitartásban megint nem fejlődtem semmit.

Várhatóan jövőre se fogok, mert el leszek foglalva, és valószínűleg különleges világnapokon férek csak hozzá a tűimhez meg a fonalaimhoz. Hiányozni fog, de én döntöttem úgy, hogy változzon a prioritás, hát akkor most nem rinyálok, hanem várakozással nézek a fonalazásban minden bizonnyal szegényebb, de új "kalandokban" és túlélőkihívásokban valószínűleg igencsak bővelkedő 2017-es év elébe.










2016. december 28., szerda

Rengeteg csavarás

A Csillaghegyi Gyapjúnapon első látásra szerelembe estem a mustársárga Phil Randonnees tweedfonallal, de hősiesen ellenálltam, mert igazából nem ugrott be semmi zseniális, hogy mit kötnék, ha lenne ilyenem. Szóval nem vettem.

Nem sokkal később elkezdtem azon morfondírozni, hogy én tulajdonképpen szeretnék egy olyan sapkát, aminek már a passzéja is csavart mintás, de egyébként maga az egész sapka is.
Átnéztem szokás szerint a Ravelryt, és persze megint úgy jártam, hogy olyan mennyiségű megfelelő volt, amire már csak legyint az ember, hogy á, nincs itt egy se :-D

Mindenesetre a kellő pillanatban Annamari kötött egy sapkát a kislányának, amit megláttam, és azonnal felcsillant a szemem, hogy ez az, ILYEN kell nekem is, és azonnal mentem az 1001-be mustársárga tweedet venni, hat gombolyagot, mert én nyakmelegítőt is szerettem volna hozzá. Ingem-gatyám ráment, de a fonal gyönyörű, kis összeszokás után könnyen köthető, bár picit talán csúszik, kicsit szöszöl, és minimálisan szúrhatja is az arra érzékenyeket. (Alpaka van benne, az meg ilyen, és kész.)

A minta is jó, követhető rajzos és szöveges résszel. Kisgyerektől nagyfejű felnőttig méretezi a sapkát, a nyakmelegítőnél szerintem nincsenek akkora egetrengető különbségek. Kötni eleinte rémálom volt, mert nincs rutinom a csavart minták terén, és általában olyan érzésem volt, hogy én ezt minél inkább kötöm, annál rövidebb lesz. Persze nem, csak bele kellett lendülni. Két- és háromszemes csavarásokból áll, a leírás pedig tartalmaz egy nagyon okos kis magyarázatot a segédtű nélküli csavaráshoz. ENNYIT nem lehet segédtűvel csavarni, abba végképp beleőszül, aki megpróbálja.

Miután nagy nehezen, hosszú hetek (hónapok?) alatt kiizzadtam magamból a nyakmelegítőt, a sapka gyakorlatilag egyetlen nap munkája volt, szinte hasítottam a fonalat a tűvel :-) Egy tavaly télen zsákmányolt, nagyméretű műszőr pompont tettem a tetejére, hogy kellőképpen bohókásan nézzen ki. Szerintem tökéletesen sikerült megvalósítani a célt.

Igazából nem akartam ilyen savanyú képet vágni, csak nagyon fújt a szél, és ha mosolyogtam, akkor mindig az összes hajam belemászott a számba :-)



Fonal: Phil Randonnees az 1001 fonaltól, 5 teljes gombolyag, meg egy kicsi 
Tű: 3,5 mm a sapka passzéjához, 4 mm minden máshoz 


2016. december 26., hétfő

Sapkák-sálak

Gondolkodtam, hogy ezt a bejegyzést csak egy-két nappal később írom majd meg, hogy kicsit egyenletesebb legyen az eloszlás, de mivel a leánygyermek fél lábbal gyakorlatilag kilóg, nem tudhatom, hogy meddig lesz lehetőségem csak úgy vidáman blogolgatni, úgyhogy szóval legyen inkább ez is MOST :-)

Amikor tavaly egy mustársárga sapka-nyakmelegítő garnitúrát kötöttem Lucának Boston-fonalból, annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, kötök egyet magamnak is. Szóval az úgy volt, hogy tényleg kötöttem még egyet, de nekem még mindig nincs :-D

Mert ezt itt nekiadtam anyósomnak karácsonyra:


Minta: Neon Jungle Hat és Neon Jungle Cowl (ingyenes, Jimmy Bean's Wool) 
Fonal: Boston, a két darabhoz összesen 4 gombolyag
:5 mm a sapkához, 6 mm a nyakmelegítőhöz


A másik nemrég elkészült darab ez az orgonalila sál Judit húgom Snow Squall sapkájához. A sapka már tavaly karácsonykor készen volt, de Judit addig nem akarta hordani, amíg a sálat is meg nem kapta hozzá - ehhez persze nem volt minta, így végül a csavart mintát illesztettem egyszerű lustakötésbe, és ez lett a végeredmény:


Sapkaminta: Snow Squall (Alicia Plummer fizetős mintája)
Fonal: Rial Filati Relax, orgonalila, a sálhoz kb. 3 gombolyag
: esküszöm, meg nem mondom, hogy 4 vagy 4,5 mm :-D Elfelejtettem, na :-D 


Nagy benga pasizokni és tubular bind off

Megdolgoztam a sógorom karácsonyi ajándékával rendesen. Megint beleszaladtam abba, hogy egy naaagyméretű zoknit hiába láncolok le nagyon lazán, a boka és a lábfej találkozásánál akkor se fog átférni, vagy ha igen, akkor ronda lesz, ld. Jeny's surprisingly bind off, amit már csak meglepően ronda leláncolásnak hívok.

Kipróbáltam én mindent, de a tubular bind offtól  - ami a csőkötéses kezdésnek megfelelő leláncolás, de most hogy hívjam? csőleláncolásnak?  - eléggé ódzkodtam, mert tartottam tőle, hogy sokat kell vele vacakolni.

De amikor már minden kötél szakadt - például a La Mason Rililie oldalán található Increase Bind Off is rondának bizonyult, de nem kicsit - , akkor feladtam, sóhajtottam, kerestem tutorialt, és nekiálltam.
1) A 2x2-es borda átrendezése 1x1-es bordává.
2) Első előkészítő kör: 1 lekötött sima, 1 átemelt fordított, elöl vezetett szállal.
3) Második előkészítő kör: 1 átemelt szem hátul vezetett szállal, 1 lekötött fordított.
4) A szemek átrendezése 2 tűre: simák elöl, fordítottak hátul.
5) A két tű szemeit kitchener stitchcsel összedolgozni.
"Mindössze" ennyi az egész :-D

Az első kísérletnél láttam, hogy OK, ez jól néz ki, meg rugalmas is, de a felhúzáspróbán nem ment át. Nagyon káromkodtam, mert kitchener stitchet bontani ordenáré nagy szívás, de ha már azt visszaszedtem, igazából inkább lebontottam a szemek átrendezése előtti sorig, és a következő módosításokat alkalmaztam:
1) Az átrendezést nemcsak a szemek egyszerű átmozgatásával, hanem kötés közben - tulajdonképpen segédtű nélküli csavarásokkal - végeztem, mégpedig fél számmal nagyobb (3 mm-es) tűvel.
2) A két előkészítő sorban is maradtam a nagyobb tűnél, és különösen ügyeltem, hogy a vezetett szálat véletlenül se húzzam feszesre az átemeléseknél.
3) A kitchener stitch esetében már korábban se húztam meg a varráshoz használt szálat, csak szépen egyenesen elvezettem a rendeltetési helyére. Most még egy kicsit ennél is lazábbra hagytam.
Az esztétikumnak - mondjuk úgy - nem használt (bár így is SOKKAL szebb, egyenletesebb és profibb látványt nyújt, mint Jeny rugalmas leláncolása), viszont cserébe akadálytalanul fel lehet húzni, és nem fodrozódik hülyén még levéve sem.

Felvéve pedig így mutat a tulajdonoson:

Minta: Amy Lee zokni (ingyenes)
Fonal: kézzel festett zoknifonal Ninától
: általában 2,5 mm, a leláncoláshoz viszont 3 mm

Az okosságok forrása: