2013. október 31., csütörtök

A kalapom

Ezt a kalapot elég volt egyszer meglátni, és máris tudtam, hogy nekem egy ilyen K.E.L.L.
A megfelelő fonal egy ideig nem akart szembejönni, végül, amikor teljesen másért mentem a Barkába, megláttam néhány gombóc maradék Drops Karismát. Tök jó szín, ez kapásból pipa. A vastagsága mondjuk nem, de mint tudjuk, lazán kötök, hátha érdemes vele tenni egy próbát. Hamar kiderült, hogy igen.

A mintát egyébként klasszul megírta a tervező, nekem annyit kellett rajta módosítanom, hogy 15 helyett 13 cm-t kötöttem csak egyenesen felfelé, és ott már elkezdtem elfogyasztani a tetejét. (Tettem mindezt egy jóképű bontás után, amikor is a kalap első nekifutásra kezdett eléggé kémény-jelleget ölteni.)

Technikailag igazából csak a karimáján lévő beráncolt részt volt kihívás megkötni (meg a felhajtott szegélyt, bár az inkább idegölő, nem bonyolult).

Eleinte így nézett ki, elég durva :-)


De végül szerencsésen átjutottam a tűrengetegen, és onnantól kezdve viszonylag sima ügy volt - a bontást, és az ideális magasság meghatározását leszámítva.

A végeredményt imádom, egész este boldogan pózoltam benne a tükör előtt, nyakamban a háendemmes "katonai dzsekim" gallérjáról leszedett műszőr izével. Még azért majd egy szalag meg egy masni kell rá.




Unalmas részletek
Minta: Caroline hat (ingyenes a Ravelryn, archív)
Fonal: Drops Karisma Superwash, állítólag sötét antik rózsaszín, magyarul 39-es szín (2 gombóc, és egy icipici a harmadikból)
Tű: 3 mm 




2013. október 29., kedd

Ember tervez

- be kell fejeznem a kalapomat
- fekete-szürke sál
- terepmintás fiúsapka, min. 2 db
- vonatos sál
- zokni
- zoknizoknizoknizokni
- cuccok a lakóotthonnak az adventi vásárra
- patkányok
- és akkor még hol az a pulcsi, amit kinéztem magamnak......


2013. október 24., csütörtök

Színváltós kesztyű

Van az úgy, hogy ugyanannak a fonalnak nem minden festése sikerül pontosan ugyanolyan színűre, tehát aki sejti, hogy nem lesz elég egy gombolyag, és mégse vesz rögtön kettőt, az meg is érdemli.
Még a próbát is lebontottam, és visszakötöttem a kesztyűbe, ezzel végül annyit értem el, hogy csak a kapucnik lesznek az új gombócból. Persze akkor már jobban jártunk volna egy teljesen elütő színnel, de a kedves megrendelő továbbra is EZT akarja, és így is jó lesz neki, tehát így marad.
A kapucni fogyasztását szerintem egy, eddig teljesen ismeretlen, egyéni módszerrel sikerült megoldanom. Tartok tőle, hogy valamit nagyon csúnyán félreértettem a leírásban, pedig előszeretettel állítom magamról, hogy viszonylag jól tudok angolul is, meg kötni is.

Az már eldöntött tény, hogy Urban Necessity Glovest sohaazéletbe' nem kötök többször. Ellenben tetszik, ahogyan ez a Morbidone fonal viselkedik kesztyűként, ezért azt el tudom képzelni, hogy hamarosan keresek egy másik mintát, és összekardozok egyet magamnak is.

A két zöld árnyalat ENNYIRE nem különböző, de nem bírom meggyőzni a telefonomat, hogy ennél azért biztos tudna jobb képeket is, ha úgy igazán nekiállna.

- Egyébként1: ingyenes minta a Ravelryn: http://www.ravelry.com/patterns/library/urban-necessity-gloves
- Egyébként2: 4 mm-es KnitPro körkötőtű (préselt fa), kivéve az ujjaknál, ahol meg valami gagyi bambusz harisnyakötőtű-készletet használtam.
- Egyébként3: Rial Filati Morbidone, egyenesen a Barkából. Finom!!!

2013. október 23., szerda

Invázió

Patkány-témában ennyi előrelépés történt:


Na ugye megmondtam, hogy K.E.L.L.?! Tök jó játék, egész este el lehet vele szórakozni (adott esetben több felnőtt embernek is), és olcsó :-D És készül a második... Ja, nem, izé, akarom mondani, SOHA TÖBBÉ nem kötök patkányt :-D

2013. október 22., kedd

Hasznos holmik

Az Internet mostanában valahogy árasztja magából a hülyeséget kötés-horgolás témában :-D Olyanokat találok lépten-nyomon, mint horgolt fúrógép vagy száraztészta, meg kötött földimogyoró. Csupa nélkülözhetetlen menetfelszerelés.

Ami mellett viszont már nem tudtam szó nélkül elmenni, az a kötött döglött patkány. Ez már a K.E.L.L. kategória. Még nincs kész a saját példányom - természetesen már szépen alakul -, de addig megmutatom, hol találtam, mert szerintem ilyenre mindenkinek feltétlenül szüksége van :-D

Tehát a minta INNEN származik. És ingyenes!!! :-D

2013. október 21., hétfő

A végleges mellény

Ezzel meg annyit szerencsétlenkedtem, hogy a végén elfelejtettem bemutatni a végleges verziót. A kis páncélmellény a mosás után stadion-méreteket öltött, én meg már szedelőzködtem, hogy akkor talán mennék is a Dunának, mer' olyan nincs, hogy ez a vacak kizárólag csak kicsi meg nagy bír lenni, és akkor meg minek dolgoztam vele hónapokig. (OK, az az én egyéni problémám, hogy lassan kötök.)
Aztán egyszer csak a cucc száradni kezdett, és ennek során elérte (és megtartotta) a tökéletes köztes méretet és puhaságot.
Most akkor szeretem!!!


A szoknyám meg általában pont olyan gyűrött, nemröhög, azon szoktam ülni meglepő módon :-)

2013. október 20., vasárnap

Soha többé Urban Necessity Gloves

Tegnap eddig jutottam a kesztyűvel. Legszívesebben nem is folytatnám, ugyanis rettenetesen bántja a szememet a két, csöppet sem diszkrét kézháti szaporítás. (Van két ugyanolyan a tenyerén is.)
Mindenféle kecsegtető "na de hát fogsz kapni másikat, látod, milyen gyorsan megy" ígéretem ellenére a leendő tulajdonos mégis ragaszkodik EHHEZ a kesztyűhöz, mert végignézte a kötését, ott örömködött, hogy neki készül, szóval sikerült igazán bensőséges és meghitt viszonyba kerülniük :-D Hát jó, akkor legyen, befejezem.

Egyébként hiába minden sírás, az Urban Necessity egyetlen szerencséje, hogy kapucnis lesz. Ahhoz fel tudom szedni úgy a szemeket, hogy azok a hülye ipszilonok nem fognak látszani. Különben kérhetné akármilyen szépen  a célszemély, ez a szép zöld fonal perceken belül újra gombolyagban találná magát.






2013. október 19., szombat

A spanyol inkvizíció

Igazából persze Urban Necessity Gloves. Lesz(nek) majd, ha minden jól megy.



Gyakorlósapka

Amikor a terepmacskának nekiálltam, kiválasztottam egy leírást, amiről úgy gondoltam, hogy jó lesz. Aztán persze mégse lett jó, mert nem ilyen "szopottgombóc" fazont szerettem volna. Arra viszont tökéletes volt, hogy levonhattam belőle a tanulságokat, és a következő próbálkozásra már tudtam, hol és mennyivel kössem bővebbre/magasabbra/stb-re a következőt.

Bemutatom a próbasapkát, aminek egyébként annyira nincsen semmi baja, hogy gyakorlatilag percek alatt gazdára talált.






Macskafüles terepszínű sapka

Pár hete beugrottam a H&M-be, csak hogy úgy nagyjából beszkenneljem magamnak, mi van ott mostanában. Megláttam egy terepszínű kötött sapkát cicafülekkel. Ekkora marhaságot nekem nyilván azonnal fel kell próbálnom. A tükörképem láttán hangosan röhögtem, tehát megállapítottam, hogy ez a sapka nekem K.E.L.L., de fityiszt adok érte kétezer forintot.

Nem gondoltam, hogy ilyen könnyen kapok majd hozzá fonalat, de másnap már a kezemben volt a zsákmány. Ez pedig az én változatom terepmacskára: 


Minta: fejből, meg innen-onnan összeollózgatva, és Szilvi is segített. 
Fonal: a Fonalboltból, de tényleg :-D 
Tű: 4-es

Lábszármelegítő

Szerettem volna egy lábszármelegítőt. Igaz, nemrég olvastam valami agysejtpusztító divatblogon, hogy idén már kifejezetten kínos, de szerintem én az ilyesmivel már tavaly se foglalkoztam. Sőt. MOST tetszik, akkor most kötöm meg, punktum.
Sajnos csak az egyiket tudom megmutatni, egyrészt, mert a bal lábamon mostanában ezt a terminátorfelszerelést kell hordanom, másrészt pedig mert a másiknak a vége előtt kb. 5 sorral elfogyott a fonalam. Lesz utánpótlás, csak érte kell mennem. Értitek: MENNEM. Szóval egy kicsit még várhat ez a lábszármelegítő.


Minta: Chieftain (ingyenes találat a Ravelryn).
Fonal: 4 gombolyag fekete Mosó Masa
Tű: 3,5 (ezzel, bár lazán kötök, még nekem is páncél lett egy kicsit, de most ezért le nem bontom, hogy újrakössem 4-essel)

2013. október 11., péntek

Még mindig nem végleges mellény.

Tegnap felvarrtam a gombokat a kék mellényre, és kezdtem örülni, mint majom a farkának. Kértem róla bemutató fotót, lett is, látványosan illusztrálja a munkadarabon kívül még a hájamat is, de mindegy.
Aztán a mellényt kimostam.
Aztán a mellény nyúlt vagy másfél hektárt.
Aztán káromkodtam.
És most majd megint szét kell szednem, és összevarrnom szűkebbre, pedig ez a duplaoldalas gombozás elég undorító dolog, arról nem is beszélve, hogy mielőtt nekiállhatnék, össze kell megint fércelni a mellény két oldalán a gomboláspántot, mert az én két (négy) szép szememért nem fog egyhelyben maradni, amíg én varrok.

Arra az esetre, ha erre az egész cirkuszra soha az életben nem kerülne sor, inkább felteszek egy képet, ami abban a tíz percben készült, amíg a mellényről azt hittem, hogy kész.




2013. október 6., vasárnap

Eria "nemilyetakartam" mellény

Azt hiszem, januárban vagy februárban kezdtem egy közös kötés keretében. Megvoltam a hátával és a fél elejével, hiányzott az elejének a másik fele, a szegélyek és a nyak. Egy idő után beláttam, hogy nem leszek kész a többiekkel együtt, valamint nyáron erre semmi szükség, így parkolópályára tettem pontosan szeptember 25-ig. Akkor - vagyis khm, 23-án - volt egy tesztkendőnek a befejezési határideje, és utána még olyan lendületben voltam, hogy megembereltem magam, és készre kötöttem.
Bár majdnem 10 cm-rel hosszabb a mintában megadottnál, még így is rövidnek találom, és szerintem egy kicsit szűk is, de egy blokkolás még úgyis jár neki, valamennyit biztosan segít.

Ahhoz megint dupla adag elszánás kell, hogy a nagy piros gombokat a hátlapokkal együtt szépen felvarrjam mindkét oldalra, ezért a képen az összefércelt kiadás látható, mindenféle lógó hínárral.


Irdatlan mennyiségű Barka Ötórai Tea fonalból készült (55-60 dkg), 3,5 és 4 mm-es tűvel.