2014. augusztus 30., szombat

Damilos körkötőtű felújítása

Mi ez a baromság? - kérdeztem magamtól, amikor először olvastam arról, hogy meleg vízbe kell lógatni a régi kötőtűket, és attól majd megjavulnak. Hiszi a piszi. Aztán nemrégiben szekrénypakoláskor iszonyatos damilgubancba akadtam, kötőtűk lógtak ki belőle mindenfelé. Kibogoztam, néztem....végül arra gondoltam, hogy itt ez a nagy rakás izé, akár ki is próbálhatom, ennek már sokat ártani nem lehet.

Szerintem a legtöbb mindenki örökölt az anyukájától, nagymamájától egy csomó szürke, teflonbevonatú kötőtűt, és azt is megkockáztatom, hogy pont úgy utál vele dolgozni, mint én, mert a damil göcsörtös, megtöredezett, cikkcakkos, és matracrugónak sokkal alkalmasabb lenne, mint kötésre. Mégse dobjuk ki, viszont legalább jókat bosszankodunk rajta.

Ne tegyük, van megoldás, és én ezen a helyen megkövetem a melegvizes módszer kitalálóit és megosztóit, annak ellenére, hogy fogalmam sincs, hol olvastam a trükköt.

Az ügymenet egyébként annyira borzasztóan egyszerű, hogy az ember komolyan csak azt sajnálja, hogy ez mér' megint másnak jutott eszébe. Lábosban vizet melegítünk, szerintem nem kell forrnia. A damilt beletunkoljuk, de a tűt nem, mert akkor nem lehet megfogni :-) Kicsit a víz alatt tartjuk, aztán kivesszük, meghúzogatjuk, hogy szokja az egyenest, megint egy kicsit visszarakjuk, megint kihúzogatjuk... végül boldog napközisvigyorral, kicsit még mindig hitetlenkedve nyugtázzuk az eredményt.

Nem fényképeztem le, mert gyanítom, mindenki el tud képzelni egy vízben úszó kötőtűt.
De ha mégis lenne rá igény, szóljatok, és megszerelek még egyet, de azt már fázisfotókkal igazolom :-)

2014. augusztus 28., csütörtök

"Piros Multi", persze kötöttben

Száguldó Szilvia kötött nekem egy felsőt. Egyrészt, mert rendes, másrészt, mert szerintem soha életében nem mondott még nemet senkinek semmire, harmadrészt meg jó eséllyel módfelett unta már hallgatni, hogy folyton mindenféle kötött holmi után ácsingózom, még talán a fonalat is megveszem hozzá, aztán sose lesz belőle semmi :-)

Így aztán kicsit átrendezte a kötnivalók listáját, és egy másik ajándékpulcsi, egy csíkos sajátpulcsi, egy gerillahorgolás, egy dagadt madár és egy nyakmelegítő (meg amit még kifelejtettem) között szorított még egy kis időt erre a.... a..... szóval erre.

A piros a színe, a multi pedig a funkciója. Többféleképpen hordható, sok mindenhez felvehető, klasszul kihasználható ápolós-eltakarós mellény? vagy tunika? vagy blúz? - mindig az, aminek én aznap akarom :-)


Inspiráció: Longboard Pullover
Fonal: Schachenmayr Cotton Bamboo (www.fonalbolt.com)
Másik hasonló felső kékben: fedélzet-felső 

2014. augusztus 22., péntek

Nem annyira látványos, de haladás

Ez a babatakaró mintha nem is akarna nőni, meg igazából tök fölösleges olyan képeket mutogatni, hogy most hárommal több csík van, mint az előző alkalommal. De egy rendes blogger márpedig akkor is mutogat :-D

Tehát nézzük meg, milyen állapotban van most az eredetileg szép kövér, tízdekás gombolyagom, ez elég látványosan igazolja, hogy _tényleg_ haladok azért.

Merthogy ilyenek voltak:



És mostanra már nemcsak a zöld, hanem az összes többi is ilyen kis csoffadt:


Ja igen, és ez a kis virágos a kedvenc bögrém :-)

2014. augusztus 14., csütörtök

Mirákulum-mirákuli

És hókusz-pókusz, meg abrakadabra.
Íme:


3,5 mm-es tűvel 20 szem/10 cm, és tényleg szép lett, de talán jobban örülnék egy kicsivel tömörebb textúrának, szóval egyszer csak veszek egy másik nagy levegőt, és összeütök egyet 3,25-össel is. Közben további varázsigéket mormolok, hogy annál kisebb már ne kelljen.

2014. augusztus 13., szerda

Ez ugye nem így fog kinézni? - kötéspróba tweedből

Ledobtam ma a láncot, nézni se bírom a horgolásaimat, pedig egyébként a mai bevetések hatására - kőbányai önkormányzat, földhivatal, megint kőbányai önkormányzat, kispesti gyámhivatal így zsinórban egymás után - pont annyi agyam maradt, amennyi arra lenne elég, hogy a kis görbe kampómmal kis egyforma rövidpálcákat karmoljak egymás után.

De én akkor is kötni akarok, és kész. Mit lehet kötni, amihez nem kell koncentrálni, ami olyan lesz, mint a levegővétel, és jólesően bele lehet merülni mélán a megszokott, sima mozdulatok ritmusába? Hát kötéspróbát :-D
Normális esetben ezt az emberek nagy része gyűlöli, és szükséges rossznak tartja - én is -, de most kifejezetten az kellett, kötni bele a vakvilágba, egy valamit, ami igazából semmi, csak úgy van, viszont tökéletesen meg lehet indokolni, mert tényleg kell.

Micsoda szerencse, hogy - persze véletlenül!!!! - PONT van egy csomó fonalam, amiből még nem tudom, mi lesz, csak nagy vonalakban sejtem, de hogy mintát választhassak hozzájuk, nem ártana tudni először, hogy fognak viselkedni munka közben, és majd megkötve.

A Kiss the Frog tweedfonal például fejtörést okoz. Elméletileg azt tudja, hogy az első mosáskor a víz hatására megduzzad, kinyílik, és akkor mutatja meg igazán, hogy milyen lesz. Rusztikus marad, de sokkal egyenletesebbé és összefüggőbbé válik, nem ennyire kaotikus hálószerű.

Nos.
(Azt hiszem, ezt a szót, hogy "nos", még soha nem használtam életemben, mert nem tetszik. De most nos van.)
A kötéspróba egyelőre elég sajátosan néz ki.
Úgyhogy remélem, igaz minden, amit eddig mondtak erről a fonalról, mert van hová fejlődni.



Ezen jobban látszik a színe.



Ezen meg jobban látszik, hogy egyelőre elég ronda szegény :-)

2014. augusztus 10., vasárnap

Sárkányvér koktél megfáradt horgolóknak

Na jó, valójában szörpös fröccs, vagy valami hasonló, de milyen jól hangzik már, nem? :-D

Félliteres korsóba (képzeljétek, nekem nincs is itthon söröskorsóm, BEZZEG két cideres annál inkább, de ez nem fél liter, hanem 1 pint, ami valamivel több, konkrétan 0,568 liter - csak a pontosság kedvéért, de azt mindjárt abbahagyom), szóval valamibe, ami elég nagy, öntünk egy kis feketeribizlis üdítőt, egy kis fehérbort, mondjuk úgy 1-1 decit, aztán a fennmaradó helyet kitöltjük szódával vagy buborékos ásványvízzel. Édeskés, savanykás, finom.

Akinek fáj a keze, tartson egy kis frissítőszünetet!
Egészségetekre!


2014. augusztus 6., szerda

Újabb internetes vírus fenyeget - veszélyben a horgolók!

Váratlanul söpört végig a virtuális kötős-horgolós csoportokon egy újabb őrület, ami most éppen a horgolni tudókra jelent komolyabb veszélyt. Eszter, a Gumipók szórta szét köztünk a vírust, amikor készített egy teljesen eszement rókát, de szerintem nem haragszunk rá emiatt :-)

Lydia Tresselt (alias Lalylala) kapucnis babái mellett nemigen lehet szó nélkül elmenni, az átlagos áldozat úgy jár, hogy meglát egyet, röhög, megnézi a többit, még jobban röhög, de már érzi, hogy ilyen neki is K.E.L.L.

Még egy darabig ellenáll, de a Ravelryn mindenesetre a kedvencek közé tesz néhányat a jószágokból, aztán már csak a megfelelő mentséget várja, hogy valamilyen kamu ürügyre hivatkozva megvehesse az első mintát.

Nálam is hasonló volt a dolog lefolyása.
Sárkányom lesz!

Méghozzá valami ilyesmi. Hát lehet ennek a lógófülűnek ellenállni? :-D


2014. augusztus 5., kedd

Unaloműző ujjgyakorlat

Halad, halad a takaró, de amikor ma ránéztem, akkor összesen annyi jutott róla eszembe, hogy nyeheheheeee. Szóval gyorsan csináltam valami mást.

Igazából a színe nem ennyire élénk, mint a képen, hanem inkább sötét petrolkék, a fazonja meg az a tipikus bányásztörpe :-) Nagyon gyorsan össze lehetett dobni, ami nem is csoda, mert 22 sor az egész, jó szellős, lyukacsos mintával. Ha nem téli gyapjúkeverék-fonalból horgoltam volna, akkor még nyári vagánykodós sapkának is jó lenne. Lehet, hogy még csinálok egy olyat is, úgyis pont kezdem élvezni, hogy végre megint elég hosszú a hajam ahhoz, hogy tudjak mindenféle sapit hordani.


Minta: Fallen Leaves Slouch Hat (ingyenes)
Fonal: valami régi maradék Wendy (kicsit több, mint egy gombolyag)
Tű: 5 és 3,5 mm-es

2014. augusztus 1., péntek

Most inkább megint a takaró

Időnként kénytelen vagyok beismerni, ha valami nem jött össze. Mostanában éppen a raffiakalapom lett totális csőd. Túl nagy, túl ronda, és még a karimáját is túlszaporítottam.
Azért nem olyan nagy tragédia ám ez, csak akkor nem szúrnám el, ha meg se próbálnám, és a következő nekifutásnál már majd hasznosítani tudom a mostani tapasztalataimat. Ámde most szörnyen utálom, és egy darabig rá se akarok nézni :-D

Elővettem tehát egy másik projektet, ami ráadásul még fontosabb is, mert ajándék lesz.
Emlékeztek erre a babatakaróra? 
Majdnem egy hónapig feküdt félresöpörve, és ha nem akarom, hogy a barátnőm kislánya az érettségijére kapja meg azt, amit élete első takarójának szántam volna (de ezt nagyon csúnyán bebuktam, ugyanis Maja már 4 hónapos, és nyilván éppen elég takarója van), akkor eléggé bele kell húznom.

Nagyjából az egyharmadánál tartok, és most éppen így néz ki:



Igyekszem, mert minél lassabban horgolom, annál nagyobb fog kelleni :-D