2017. július 3., hétfő

Mégiscsak PIF

Mióta Zuzi megszületett, nem vettem részt a Pay it Forward ajándékkészítős láncjátékban, merthogy a határidős feladatokkal nekem baba nélkül is mindig meggyűlt a bajom.
De "sajnos" egy babaruha-felajánlásnak nem tudtam ellenállni, lecsaptam rá, és tessék, máris gondolkodhattam, hogy én vajon mit dobjak be.

Több lehetőség közül végül a Forget Me Knot kendőt választotta ki Györgyi, akinek aztán el is készítettem a saját, korábbi kendőm hasonmását, ugyanolyan Drops Delight fonalból, mint amilyenből az enyém is van. Györgyi azt mondta, hogy az már akkor is nagyon tetszett neki, amikor annak idején elkészült, és látott róla fényképet.

Ez a kendő - Delightból - még mindig egy igazi örömhorgolás, ezért annak ellenére, hogy a fonalra pár hetet várni kellett, simán tudtam tartani a határidőt.

Az átadás nálunk zajlott, kávézással és Zuzidajkálással egybekötve. Mi is kaptunk ajándékot, néhány finom, illatos, házi készítésű szappant, amilyeneket én nagyon szívesen használok.

A kendőt Danival gyorsan lefotóztuk, amikor elkészült, de Györgyi is küldött párat, így mindkettőnkkel meg tudom mutatni:








Fonal: Drops Delight (Rainbow)
Tű: 4,5 mm


2017. július 1., szombat

Az a haszontalan mandala

Múltkor egy Kacskaringó-fonalas piknik alkalmával megvettem a Horgolt mandalák című könyvnek egy kishibás példányát, mert nagggggyyyyyyon akciós volt, de most tényleg, és KELLETT is.

Ha már így esett, gondoltam, hogy ezek után muszáj meghorgolnom belőle valamit, hogy ne érje szó a ház elejét. Pedig mindig azt mondom, hogy a mandalának igazából semmi haszna, de amúgy meg annyira jó készíteni, hogy időnként inkább kitalálok neki valami funkciót, csak nekiállhassak egynek. Most is azért választottam a Granny-mandalát, mert Dani úgyis szeretett volna az asztalára valami horgolt izét, amit alátétnek használhat, hogy a ketyeréi ne sértsék fel az asztalt, vagy fordítva. Meg egyébként is régóta irigyli azt a retro-mandalát, ami ugyancsak nagyimintás, és a tesójának készítettem ajándékba a házavatójára.

Nosza, Dani, válassz színt. Nem tudja, legyen vidám. Kimarkoltam pár vidámat a cataniás ládából. Szivárványsorrendbe raktam, aztán megkérdeztem a leendő tulajdonost, hogy ne keverjem-e inkább össze. Azt mondta, hogy ne, a sorrend tehát maradt.
Csak a minta nem...
A könyvbeli mandala viszonylag kicsi, én meg folytatni akartam, ezért inkább a Crochet with Raymond blogban leírt mintát használtam hozzá.

Végül aztán Dani úgy járt, hogy a mandaláját spontán elajándékoztuk, de nem sajnálta, mert nagy örömet szereztünk vele, ő meg úgyis kap másikat, akár ugyanilyet is.
Aztán természetesen a könyvből is meg kell majd horgolni valamelyiket... utána ráérünk kitalálni, hogy mire lesz jó.






2017. május 26., péntek

Méghogy túl sok?!

Próbálom elpaterolni nyári álomra a kötött sapka-, sál- és kendőkészleteimet, nem lesz egyszerű feladat, mert a mostani dobozaikból már kidagadtak a kupacok, nagyobb meg szerintem momentán nincs itthon, legalábbis olyan, ami zárható. Mindenesetre szétpakolásztam őket, gondoltam, ideje leltározni, mert évek óta fogalmam sincs arról, hogy hány sapkám van például, de az biztos, hogy soha nem elég.


Vegyük akkor szépen egyesével, névsorolvasáshoz, sorakozó:

Balról az első oszlop fentről lefelé:
- kis szürke kalap a győri C&A-ból, Márti kolléganőm sose bocsátja meg nekem, hogy elhalásztam az utolsót
- fekete antennás-virágos kalapocska, hirtelen felindulásból megvettem valahol a Váci utca környékén egy kalaposboltban
- fekete svájcisapka, a Mindennap más Kata kolléganőmtől ajándékba
- valami polár a Tchibóból, Judit húgomnak elhagytuk a csavart mintás lila kötött sapiját a Köki terminálban, és nem volt hajlandó sapka nélkül eljönni a buszig, de miután hazaértünk, soha többé nem kellett neki
- vettem magamnak garnitúrában, vékony gépi kötött garnitúra része, van hozzá sál és kesztyű, néhanap még hordom is

Második oszlop:
- vastag füles gyapjúsapka, korizáshoz hordom legszívesebben, kapucnis kesztyű is van hozzá, egyszer a székesfehérvári karácsonyi vásárban vettem csak úgy.
- propelleres gyapjúsapka, valamelyik vásárban vettük vagy kaptuk, egyforma van az unokatesómmal, sajnos az enyém összement, bár csak kézzel mostam ki egyszer, de azóta szorít.
- Norvégiából kaptam, mert amikor ott voltam, nagyon szerettem volna, de el kellett költenem a zsebpénzemet gumicsizmára. Az ottani kollégám erre még évek múlva is emlékezett, és amikor Magyarországra látogatott, ezt a norvégmintás norvég sapit hozta nekem.
- a saját blogom kisfekete-játékára kötöttem, buggyos fekete sapi színes pici gombokkal. Le kell bontani, mert nagyon megnyúlt mosás után a Merino Extra Fine.

Harmadik oszlop:
- amikor a Barkában bevezették a Szerpentin fonalat, mindenki kötött magának egy sapkát: Luca az őszi falevélszínűből, Bea a tiritarkából, én meg ebből.
- végigsöpört a Montreal-láz a kötős kolleginákon, és elért engem is. Fabel zoknifonal és Delight. Akar még valaki? Itt a minta. 
- maradék Nako Sport Wool felhasználása, a Scoops! sapka mintája alapján mentem úgy saccperkábé.
- Az egyik legtöbbet hordott darab. Mock Rib Watch Hat az örökös kedvenc Mosó Masa fonalam legtutibb színéből. Nem kötöttem hozzá próbát, amit kimostam volna, ezért fogalmam nem volt, hogy ez a fonal milyen eszméletlen mértékben nyúlik. Aztán később már megtudtam (kimostam egy másik sapkát, amiből szatyor lett), szóval ezt azóta se érheti víz, mert abban a pillanatban elveszítem örökre :-D

Negyedik oszlop:
- Caroline hat. Archív minta, de elő lehet szedni. Drops Karisma fonalból van. Imádom :-)
- Cicafüles military sapka, láttam egyet a H&M-ben, azt mondtam, hogy KELL, de ennyiért nem veszem meg. Megpróbáltam rekonstruálni, éppenséggel nem pont ilyen volt, de én piszok büszke voltam magamra.
- egy hibás gombolyag Delight fonalból kötöttem ezt a Fractured Light sapit. A Delightba akkor már betegesen bele voltam habarodva, ezért Lucáék félretették nekem a rút kiskacsát, ami nem is volt rút egyáltalán, csak Delightként nem nagyon lehetett volna eladni. Másnak :-D
- ez pedig egy Torsion sapka, aminek annyira tetszett a fejtető-megoldása, hogy feltétlenül ki kellett próbálnom, sőt a kedvéért megtanultam a kitchener stitchet is. Belül lime és szürke csíkos.

Ötödik oszlop:
- néha a legegyszerűbb dolgok sikerülnek legjobban. Limából vagy Karismából van ez a Black Forest sapka, a mintája egyszerű, mint a barlangrajz, de ezzel a masnival nagyon ott van a szeren. Kétszer kötöttem meg, az első nagy lett, nekiadtam Beának, cserébe kaptam másik fonalat, abból lett az enyém.
- akartam egy olyan sapkát, aminek a passzérésze is csavart mintás. Lett. Ropes and Pearls, van hozzá nyakmelegítő is. Az egyik legújabb darab, most decemberben kötöttem.
- ezt a Saleikko sapkát gőzöm nincs, hogy miért választottam ki, meg egyáltalán minek kötöttem meg, de végül is jól tettem, hordom rendesen.
- az ultimate korcsolyázós sapkám, Lumio hat a fényvisszaverős Lumio fonalból, fölöslegesen nagy pomponnal, amit sehogy se bírok elég masszívan rögzíteni, ezért állandóan csámpás, de ettől még szeretem. Daninak is van egy piros :-D (Kényes, szöszölődős fonal, nem használnám újra.)

Nagyjából ennyi. Néhány életre elég lenne, de ne tudjátok meg, mennyi van még a várólistámon... Szóval ahogy az elején már említettem, kéne még doboz.



2017. május 21., vasárnap

Nálunk elkezdődött a dinnyeszezon

Az egyik kedvenc kreatívkodós Facebook-csoportomban (pontosabban nem az én csoportom, de tagja vagyok) mutatták ezt a kardigánt, én meg azonnal lecsaptam az ötletre, az én lányom márpedig dinnye lesz :-D

Imádom azokat a mintákat, amiket DK vastagságra írnak, mert nagyjából gondolkodás nélkül lehet nyúlni a DROPS Cotton Merinóért, ami egyébként is egy fantasztikusan bababarát, szuperjó kis négyévszakos fonal. Dani ment a fonalboltba nagyon készségesen, bár kicsit röhögve, merthogy tényleg milyen már, hogy a négy láda fonalamból PONT nem találok két olyat, amiből meg lehetne kötni egy kardigánt. Pedig tényleg nem volt :-)

Aztán jött az átméretezés problémája, ebből én különösen tehetségtelen vagyok, de szerencsére ugyanebben a csoportban segítettek, és megsúgták hogy van egy épp ugyanilyen felépítésű másik minta, és lehet annak a szemszámai alapján haladni. Ez volt az, hátha valakit még érdekel.

A jó kislányom szépen hagyott kibontakozni, biztos tudta, hogy neki készül a kardigán. Hamar be is fejeztem, sajnos kicsit rövid lett, mert csak egy gombolyag zöldet kértem, de mivel eléggé tetszik nekünk a dinnyekardigános gyerekünk, ezért valószínűleg vissza fogom bontani a szélét, és kötök még hozzá pár centit.

Ha akarok fényképet mutatni a műről - márpedig akarok -, akkor kénytelen vagyok azt is beismerni, hogy semmit nem fejlődtem az utóbbi időben (sem), még mindig nem tudok egyenletesen kötni, és ebből a szempontból a Cotton Merino nem túl megengedő, egyáltalán nem segít leplezni, hogy képtelen vagyok egyenletes fonalfeszességet tartani :-D Tiszta csíkos a zöld rész, engem kicsit idegesít, mert úgy szeretném, ha tökéletes lenne, de nem nagyon tudok mit csinálni.


Mivel ezt leszámítva a kiskardi elég jól néz ki, ezért gyakorlatilag mindenhová felakasztottuk, ahová lehetett, mert ki akartuk próbálni, hogy mutat különféle hátterek előtt.

Fal:


Garázsajtó:


Kerekeskút:


Napozógyékény, erre sajnos nem lehetett akasztani, de megoldottuk:


És azért végül a rend kedvéért Zuzikára is ráadtuk, de ez a gyerek úgy izgett-mozgott, hogy alig tudtuk megszámolni:


Annyit mondok, SOHA ne kössetek babának olyasmit, ami nem gombos egészen az aljáig, mert tök hülyeség. Igazság szerint nekem ezt most a rózsaszín rész végéig vissza kéne bontanom, és újrakötnöm, végig gomblyukakkal, de szerintem nem fogom (elég kiábrándító macera a hosszabbító műtét is így befejezés után), úgyhogy a lányomnak most lesz egy nagyon cuki, ámde a legkevésbé se praktikus kardigánja.

Már tervezem, hogy télire ezt a mintát narancsosítani fogom, egy fehér, és egy sötétebb meg egy világosabb narancssárga fonalból, de a pink grapefruit vagy a vérnarancs is használható ötletnek tűnik. Mindenesetre gombok lesznek rajta végig, az tuti.

Szóval a minta: Watermelon Baby Cardigan
További méretekhez használható információ: All in One Sleeveless Baby Top
Fonal: DROPS Cotton Merino cseresznyevirág, (valószínűleg) vanília és fenyőzöld (a zöldből nem elég egy gombolyag, ha valaki nem az újszülöttméretet szeretné kötni)
Tű: 3,5 mm






2017. április 16., vasárnap

A Rocker, a Barbie, az Ügyvéd és a Hippi



Na, hol bulizzunk ma? Van nálam egy kis fű.


Jó ez a kégli, be kéne jutni valahogy.


Á, reménytelen, itt is zárva van.


Asszem, nincs itthon a tulaj... szóljunk a többieknek is!

2017. március 28., kedd

Családban maradó rágcsakendő

Annyi mindenkinek horgoltam már rágcsakendőt, de saját babám, akinek készíthettem volna, eddig még sose volt . Most viszont ennek is eljött az ideje.

Az ötletet INNEN vettem, de a mintában szereplő virág nem igazán tetszett, kerestem másikat, és végül EZT választottam, apró módosítással, és levél nélkül.

(Horgolósoknak: nagyon utáltam volna soronként színt váltani, és ugyanennyiszer két szálat eldolgozni a végén, úgyhogy mindhárom fonalat csak egyszer csatlakoztattam be, majd amikor sorra kerültek, kúszószemekkel felvezettem őket a megfelelő helyre. Nem annyira szép és makulátlan így a hátoldal, de nem izgat. Szerintem a lányomat se kell majd miatta pszichológushoz hordani kamaszkorában :-D )

A tulajnak nincs még mivel rágnia, de mivel a kendő szép színes, nézegetni is szereti, meg hadonászik is felé ezerrel. Pont úgy néz ki, mint akinek tetszik :-D





Fonal: a sárga Catania, a többi pedig a régi Bóbita a régi Barkából :-)
Tű: a kendőhöz 3-as, a virághoz 2,5-ös, aztán meg 2-es, mert a másik szétesett :-D
Minta: a linkeket ld. fent a szövegben

2017. február 25., szombat

Babaholmi, mi más

Kicsi időben kicsi cuccokat köt az ember, meg hiába tudom, hogy ez a párhetes kistökfej pillanatok alatt ki fogja nőni, a gyors sikerélmény meg a cukiságfaktor akkor is babaholmik kötésére inspirál szüntelenül.

A mellény egyébként is lényeges ruhadarab, mert hiába fűtik a panelt, mint a veszedelem, valahogy úgy adnék rá még egy fél réteget, de a kardigán már egyértelműen sok.

A Ravelryn többségében egészen elképesztően béna mellényminták vannak, a túl bő, felül egy darab gombbal (nem) záródó fazont kizártam, bár Zuzika még nagyon pici, se nem forgolódik, se nem kúszik, de szerintem egy mellény attól nem fog csukva maradni, ha szépen megkérem rá, sokkal praktikusabb, ha inkább rakok rá gombokat.
Vannak aztán a belebújósak, azokat is kiejtettem, mert az ifjú hölgy szörnyen utál öltözködni, és igyekszem minél kevesebb dolgot áthúzogatni a fején.

A nyertes mintát egyébként végül a kardigánok között találtam, ujjatlanra keresve, hát, nem mindig egyszerű a Ravelry lelkivilága. Végre egy testre simuló fazon, könnyedén végig lehet gomblyukazni teljes hosszában, aranyos kis mintája van, csajos, de nem csicsás.

Háromhónapos méretet kötöttem, csakhogy úgy tűnik, mostanában szorosabban kötök, mint szoktam. Hiába ismerem a fonalat, és tudom, hogy hány szemes szokott lenni belőle a próbám, ez most éppen jó lett, pedig bírtam volna, ha kicsit nagyobb. De nem bánom, végül is maradékból van, azzal meg a legjobb, ami történhet, hogy fogy.
Legfeljebb ha kinövi, kötök másikat - legalábbis remélem, a továbbiakban is fog nekem hagyni szabad perceket a kötögetésre. Azzal mindketten jól járunk :-)


Minta: Ria mellény
Fonal: Drops Cotton Merino (majdnem két teljes gombolyag) 
Tű: 3,5 mm