2018. június 9., szombat

A MÁSIK sárga

Áprilisban elkezdtem egy Hello Yellow pulcsit, de valami nagyon nem stimmelt, és kb. háromnegyed készültségnél beláttam, hogy le kell bontani az egészet. Akkor hetekig csak nézegettem a tök jó mustársárga Cotton Merinókat, hogy hát valaminek lennie kéne velük, de neeem, nincs kedvem, én kicsi vagyok és éhes, és nem is tudok kötni, és jaj, úgyis el fogom rontani megint. Nem mertem ugyanannak még egyszer nekiállni, kiválasztottam egy új mintát (ezt a Calla Lily nevűt), amit tulajdonképpen még mindig nem egészen értek, hogy miért azt, meg egyáltalán hogyan, és vajon mit szívtam, amikor eldöntöttem, hogy EZ legyen, de most már mindegy, mert kész, és jó lett.

Elég régóta kötök, de inkább olyasmit, aminél nagyjából mindegy, hogy épp jó a méret, vagy egy kicsit kisebb/nagyobb, egy pulóverre pedig ez nem igazán jellemző, annak nem árt, ha rendesen áll.
Valahogy úgy alakult, hogy elkezdtem már néhányat, és gyerekméretben olyan is volt már, amit befejeztem, de saját magamnak ez az első.

Viszonylag gyorsan elkészült, talán a pünkösdi hosszú hétvégén kezdtem.

Sajnos az első pulcsi bontása után nem mostam ki a fonalat, pedig kellett volna, de tanulságnak ez jó lesz, végül is annyira nem feltűnő, hordható lett a végeredmény, de hát ejnye, nem véletlenül mondják a tapasztaltak, máskor nem akarok okosabb lenni.

A leírás érthető, tök rendesen meg van írva, technikailag nem volt benne most különösebb újdonság, mondjuk előfordulhat, hogy az ujján a szívecskéket végig rosszul kötöttem, de legalább következetesen, így végül egy egyenletes minta alakult ki, soha rosszabbat.

Kötés közben úgy nézett ki, hogy durván V-nyakú lesz - és itt kezdtem el kételkedni a saját épelméjűségemben, hogy MÉÉÉÉR' választok ki egy V-nyakú pulcsit én, akinek híresen rosszul áll, nem véletlen, hogy nincs, csak mintha ezt így törölték volna a memóriámból - na de mindegy, amikor ezen elkezdtem filózgatni, addigra már majdnem kész volt, és meg kellett kötni akkor is, ha egyébként a fejem tetejére állok. Aztán a leláncolás I-cordja szépen kikerekítette a V-t, így teljesen használható, bár azért egyáltalán nem mindegy, hogy mit vesz alá az ember.

Na de képek. Sok, mert szerintem olyan jópofa részletek vannak benne.

 Így néz ki elölről


Így meg hátulról


Ilyen az oldala


 Ilyen az ujja


 Ez pedig az ujján végigfutó minta, állítólag szívecskés, ezért gondolom, hogy elronthattam, mert ezek nem szívecskék, de azért tetszenek :-)


 Az alja meg így találkozik, tényleg, ilyet még nem is csináltam korábban



Kakukktojás: ez meg a húgom :-D 

Fonal: Drops Cotton Merino
Tű: 3,75 és 3,25 mm






2018. március 24., szombat

Mérges kicsi pulcsi

Múltkor felbosszantott ez a kis büdösbogár, és olyan ideges voltam, hogy bele akartam koncentrálni valamibe a feszültséget.
(Izé, nálam nem csupa rózsaszín felhő meg mosolygás van, bár igyekszem, hogy Zuzinak főleg az jusson, de ehhez nekem ki KELL tombolnom magam valamilyen formában. Szerencsére komoly randalírozásra nemigen van szükség, egy kis merülés a fonaltengerben elég nagy csodákra képes.)
Kiválasztottam egy pulcsimintát, hirtelen felindulásból jól megvettem, kerestem hozzá fonalat, amit eléggé ismerek ahhoz, hogy egy ekkorka fecniméretű darabba kötéspróba nélkül is bele merjek vágni (Drops Cotton Merino), és hajrá.
Tulajdonképpen soha életemben nem kötöttem még pulóvert (csak valamiféle poncsó-pulcsi hibridet, meg egy kardigánt nagyban, és párat kicsiben), szóval jó kis gyakorlódarab volt ez a miniméret. Új technikát is tanultam, eddig mindig csak raglánujjakat kötöttem, ez meg a contiguous technikának  - Hogy mondják ezt magyarul? MONDJÁK ezt magyarul? - egy változata, a kidolgozója csak Ziggurat-módszernek hívja.
Az eleje nagyon odafigyelős volt, alvásidőre való, aztán a sima részeit már a - nyilván tévedésből - pár percig nyugton játszó leánygyermek jelenlétében is lehetett kötni. Végig kitartott a lendület, egy hét alatt kész is volt a pulcsi, száleldolgozással, mosással-gőzvasalással, fotózással együtt.
A dokumentálás viszont elég sokat váratott magára, valahogy a blogvezetés kicsit - nagyon - háttérbe szorult a Zuziidőszámításban, szerintem a másik blogom még azt se tudja, hogy van egy gyerekem :-D


A delikvensnek eléggé zsizsikes a s.gge, ezért illik valamivel lefoglalni a fotózás idejére. Így csak Röfi mocorgott - majd ellátom a baját -, a pulcsi nyugton maradt nagyjából. 


Persze még mindig közel s távol a legjobb megoldás, ha az apró mancsokba olyasmit helyezünk, amit általában szigorúan nem szabad nyomkodni. 


Ha eléggé belefeledkezik, és nem figyel, akkor viszonylag jól meg lehet közelíteni hátulról anélkül, hogy elszaladna, és valami őrült fejenpörgésbe kezdene. 


Persze semmi nem tart örökké, van, amikor KÉT teljes távirányító bevetése mellett is csak egy pici kék foltot talál az ember ott, ahol az előbb még a gyereke volt. 

Fonal: Drops Cotton Merino maradványok
Tű: 3,5 mm Addi Lace, máskor inkább fával kötök, ezzel ronda





2018. február 20., kedd

Januári kisruha

Majdnem elfelejtettem dokumentálni a lányom Sproutlette ruhácskáját, pedig minden szerencsétlenkedés dacára végül jól sikerült.
Vastagabb fonalat választottam hozzá, azt hittem, hogy jó lesz úgy, ahogy átszámoltam, aztán kb. mindenhol nagy lett, kivéve a karkivágását, ami meg most éppenséggel nem kicsi, de legalább jól megakadályozza, hogy jövőre még hordhassa Zuzi ezt a rucit mellénynek. Sebaj, van egy ruhája MOST. A szülinapján különös kegyetlenséggel összekente csokitortával, kimostam, vállfára akasztottam, és néha nézegettem.
Ma aztán megvilágosodtam, hogy nem ezért melóztam vele annyit, jól ráadtam Zuzira, és megint nézegettem, csak most vele együtt :-)


Az elején levő minta miatt tetszett meg először ez a ruhácska, ha jól emlékszem. Meg mert egy elég aranyos kislányon mutatták be. 


Hátulgombolós, ezt a szép csicsás gombot még a nagymamám dobozából guberáltam ki pár éve, hogy majd valamire jó lesz. És tényleg :-) 


Ez a szegély... az eredeti minta szerint (az ugye vékonyabb fonalra íródott) kb. 18 cm után kell elkezdeni a leveles mintát. Csakhogy én elfelejtettem, hogy a vastagabb fonalamból bizony-bizony jóval előbb kellene, így aztán nem rajtam múlt, hogy mégse bokáig ér, csak eddig. 


Na jó, bevallom, kiküldtem a Youtube-ot a tévé képernyőjére, és a ruhatulajdonos kivételesen a szokásosnál több Gryllus Vilmos-videót megnézhetett, hogy egyhelyben maradjon pár percig :-D  

Fonal: Kacskaringó Bonbon
Tű: 4 mm


2018. február 17., szombat

Retro babakardigán

Ez a gyerek állandóan kinövi mindenét, és persze lehetetlen ebben az ütemben ellátni sk kötött cuccokkal, de gondoltam, szezononként egy kardigán egyelőre belefér az életembe.
Azt tudtam is, hogy milyen fonalból szeretném kötni, Dani meg kiválasztotta hozzá a színeket, akkor már csak minta kell.
Persze ez ment a legnehezebben, mert legyen egyszerű, legyen cuki, legyen csajos, meg vagány, meg még ingyenes is lehetőleg.
Aztán az történt, hogy ilyet nem találtam, viszont az Etsyn volt egy szuper, ott a kész kardigánt árulták potom húszezer forintért (plusz postaköltség, csak innen Ausztráliából), és akárhogy néztem, csak annyit láttam belőle, hogy ez egy pont ugyanolyan raglánkardigán, mint amilyet én már kötöttem korábban, csak gallérja van.
Összenéztem a méreteket meg a szemszámokat mindenféle ingyenes alapmintákkal, menet közben meg Zuzi aktuális kardigánjával, kötögettem szépen, aztán elértem a gallérig, ott kissé megijedtem, mert azt még soha nem kötöttem, de segítettek kitalálni. Itt sajnos nekiálltam egyénieskedni, mert volt egy remeknek tűnő ötletem, amiről később kiderült, hogy nem annyira volt az.

Befejeztem, eldolgoztam a szálakat, rápróbáltam Zuzira, és akkor láttam, hogy jobb lett volna azt a gallért rendesen csinálni, úgy, ahogy mondták :-D De ennyi eldolgozott fonalvéget én ki nem bontok, a gallér így marad, ettől még Zuzi lesz a legcsíkosabb gyerek tavasszal a játszótéren.
Az apukája szerint mindenesetre nagyon retro kinézete van ebben a cuccban.



 Itt még ki se volt mosva, és kell még rá egy kilencedik gomb, mert miután összeszámoltam, valamiért mégis eggyel kevesebbet sikerült vennem.

 Zuzinak is tetszik, néha megjelenik, és húzza maga után, hogy adjam rá, de MOST, és ennél sokkal gyorsabban.

 Bátran variálja a színeket, anyagokat és stílusokat, nem törődve azzal, hogy az anyja szerint ez a kardigán mackónadrággal hülyén néz ki. Ő a divatot nem követi, hanem diktálja, tessék, lehet utánozni :-D


Itt látszik, hogy azért is fordítva szedtem fel a szemeket a gallérhoz, hogy BELÜL (!!!) szép legyen, mert kívül majd ÚGYIS (!!!) el fogja takarni. Persze.


Fonal: Kacskaringó Praliné
Tű: 3,5 mm
Gomb: a piacról

2017. november 9., csütörtök

Hanga mellénykéje

A baráti társaságban az utóbbi két-három évben csak úgy potyognak a gyerekek, most is érkezett egy kislány (szeptemberben), és hát ilyenkor az ember szívesen ajándékoz valami kézzel készült apróságot. Viszonylag könnyű dolgom volt, mert végiggondoltam, hogy Zuzi ruhatárából mi hiányzott a legjobban, amit meg tudtam oldani házilag, és az jött ki, hogy mellény.

A mintakereséssel nem is vacakoltam sokat, ugyanolyat kötöttem, ugyanolyan fonalból, csak más színt választottam hozzá: Hanga nevű fonalat Hanga babának :-)





Minta: Ria mellény
Fonal: Drops Cotton Merino, Hanga színben

Tű: 3,5 mm



Gombok: 15 mm-es Drops gyöngyházgomb a Kacskaringóból


Nem vacakoltam, nem trükköztem, mindössze annyit módosítottam az eredeti mintán, hogy én inkább véggigomboztam az elejét, mert szerintem kisbabáknak nem praktikus a csak felül záródó akármi.

Hanga azóta meg is kapta és felpróbálta az új mellényét, és azt üzente, hogy tetszik neki :-)



2017. október 26., csütörtök

Visszamenőleg

Ó, jaj, rémes, hogy három hónapja nem blogoltam itt semmit. Ez a Facebook teljesen elrontja az embert. Az ottani oldalt még csak-csak vezetgetem valahogy, de erre a szegényre végképp nem marad kapacitás, persze nem mindet a Facebook foglalja le, Zuzival azért _valamivel_ többet foglalkozom :-)

Pedig szépen apránként megyeget a kötés-horgolás, naná, hogy inkább babaméretben, és babajáték-témában.

Részt vettem életem első CAL-rendezvényén:



Aztán egy előkarácsonyi csereberén, ahol ezt a füzért horgoltam Orsinak, a Kavicscukor-blog gazdájának:


Fonal: Catania, a zsinórhoz egy szál vékony aranyszínű horgolófonallal összefogva
Tű: 3 mm

Kötöttem Zuzinak egy ilyen kis felsőt, mire kész lett, már csak mellénynek tudjuk használni, de nem baj, cuki:


Minta: Keeva
Fonal: Drops Belle
Tű: 3,5 mm

Megint beneveztem a PIF-játékba ezzel a horgolt babajáték-garnitúrával:


Minta: nincs, de az ötlet Timié, aki kapta. A behorgolást kellett kitalálni fejből, mert a leírások alapján nekem valahogy nem jött össze
Fonal: Catania
Tű: 2,5 mm



Minta: a róka fejecskéje a Cuddle Me Fox, a nagyinégyzet azért már megy fejből nagy nehézségek árán :-D 
Fonal: a változatosság kedvéért Catania
Tű: 3 mm


Minta: a szokásos butanyúl, Rattle Bunny Two-legged
Fonal: meglepő módon Catania
Tű: 3 mm


Aztán kellett Zuzinak egy új baglyos sapka, mert a tavaszit igencsak kinőtte őkelme:


Minta: kiindulásnak ez az Owl Hat, de már nem sok köze van hozzá :-D
Fonal: Drops Cotton Merino
Tű: 4 mm

És mivel vészesen közelgett az ősz, nekiálltam egy kardigánnak is:


Minta: Hyphen
Fonal: az örök szerelmem, az ex-Mosó Masa, vagyis Lana Gatto Nuovo Irlanda
Tű: 4 mm

Valamikor menet közben kipróbáltam az ajándék muslicamintát Lalylala bogaras könyvéből:


Minta: előzetes ebből a könyvből
Fonal: félek, hogy csak ismételgetem magamat, de Catania :-D
Tű: 3 mm


És egy Ákos nevű kisfiúnak is készítettem egy csíkos sapkát, amit egy az egyben ő választott és tervezett meg magának:


Minta: Wooly Wormheadtől a Bimple
Fonal: Mosó Masa/Lana Gatto Nuovo Irlanda, a körbehorgoláshoz és az I-cordhoz ha minden igaz, akkor talán a Supremo vagy a Baby Supremo
Tű: 4 mm

Ja, és ilyen sapkája egyébként Zuzinak is van, csak pirosban :-)


Ld. fent, csak a körbehorgolás és az I-cord valami Manosból van, szóval igencsak luxusmegkötőt kapott :-)

Úgy nagyjából ez a helyzet. Van persze folyamatban is egy és más... Remélem, nem három hónap múlva jutok ide velük legközelebb.

2017. július 3., hétfő

Mégiscsak PIF

Mióta Zuzi megszületett, nem vettem részt a Pay it Forward ajándékkészítős láncjátékban, merthogy a határidős feladatokkal nekem baba nélkül is mindig meggyűlt a bajom.
De "sajnos" egy babaruha-felajánlásnak nem tudtam ellenállni, lecsaptam rá, és tessék, máris gondolkodhattam, hogy én vajon mit dobjak be.

Több lehetőség közül végül a Forget Me Knot kendőt választotta ki Györgyi, akinek aztán el is készítettem a saját, korábbi kendőm hasonmását, ugyanolyan Drops Delight fonalból, mint amilyenből az enyém is van. Györgyi azt mondta, hogy az már akkor is nagyon tetszett neki, amikor annak idején elkészült, és látott róla fényképet.

Ez a kendő - Delightból - még mindig egy igazi örömhorgolás, ezért annak ellenére, hogy a fonalra pár hetet várni kellett, simán tudtam tartani a határidőt.

Az átadás nálunk zajlott, kávézással és Zuzidajkálással egybekötve. Mi is kaptunk ajándékot, néhány finom, illatos, házi készítésű szappant, amilyeneket én nagyon szívesen használok.

A kendőt Danival gyorsan lefotóztuk, amikor elkészült, de Györgyi is küldött párat, így mindkettőnkkel meg tudom mutatni:








Fonal: Drops Delight (Rainbow)
Tű: 4,5 mm