Gabi Zabhegyező kendője láttán viszont sutba dobtam az
összes elvemet, és a rövid határidő ellenére máris ott tülekedtem a sorban, és
nyújtogattam a kezemet, hogy én, én, ÉN akarom tesztelni, annyira tetszett. (Na
meg az is felbátorított, hogy nem sokkal előtte hajtottam végre eddigi kötős
pályafutásom legnagyobb rekordját, amikor is a zöld sárkánykendőmet alig több,
mint két hét alatt készre kötöttem, méghozzá 700 méter csipkevékonyságú
fonalból.)
A tesztfonal a Barka legújabb saját márkás fonalsorozatának
középső tagja, a Tó. Pamutból, bambuszból, és egy kis műszálból van, fincsi, nagyon puha tapintású, nem túl szorosra sodorva, és
hát őszintén szólva minden imádatom ellenére kicsit aggódtam is, hogy ez majd
esetleg szétmállik vagy elszakad nekem munka közben, szóval nemigen merészeltem
erősebben megráncigálni, és próbáltam vigyázni az óvatlan mozdulatokkal.
Szerencsére nem volt igazam: nagyon jól viselkedett, ezért a három gombolyag esetén elkerülhetetlen
két fonalcsatlakoztatást leszámítva sehol nem kellett összekötözgetnem. Piros pont a piros fonalnak.
A minta egyrészt szép, másrészt egyszerű, a szövegezés érthető,
a felépítése logikus. Mivel mostanában kicsit kijöttem a mintakövetési
gyakorlatból, a saját érdekemben jelölőt kellett használnom, különben ha
letettem a kötésemet, elég nehezen ismertem fel, hogy milyen sorban vagyok épp.
A végére a kis drágaság elképesztő ütemben kezdte habzsolni
a fonalat, így a vállalásom ellenére nem is mertem nekiállni a szabadon választható
pikós leláncolásnak, utóbb kiderült, hogy _talán_ elég lett volna a 600 méter,
de nem bánom, hogy nem kockáztattam.
Csodaszép és hatalmas lett a végeredmény. Teljesen meg
vagyok elégedve vele, viszont mivel mégsem érzem száz százalékig a sajátomnak,
ebből valószínűleg örökbeadás lesz rövidesen.
A kendő nagyon szép lett, és szerintem a legjobb színt választottad hozzá!
VálaszTörlésSzép lett, még így pikótlanul is :)
VálaszTörlés